Szőlőmag,OPC?

2020.10.12

Először Nobel-díjas tudósunk, Dr. Szentgyörgyi Albert írta le 1936-ban a szőlőmag emberi szervezetre kifejtett kedvező hatását. Ő mondta ki azt is először, hogy a szőlőmag tartalmazza valószínűleg a legtöbb természetes antioxidánst is!
Ha valaki szőlőmag kivonatát szedi akkor szervezetének, több napra hatékony védőbástyát állít a kórokozók elé. Mindezt a szuper hatását már nagyon kis dózisban szedve is kifejti, ez nem utolsó szempont az őszi lehűlés előtt, amikor érdemes felkészíteni a szervezetünket a beköszöntő hűvösebb, nyirkosabb időszakra.
Az antioxidáns hatása ugyanis több mint 18-szorosa a C-vitaminénak, a másik bástya vitamint, az E-vitamint mely ötvenszer legyőzi ebben a harcban.
A szőlőmag-kivonata nem más mint a borgyártás mellékterméke - azonban igen értékes sok olyan vegyületet tartalmaz, melyek pozitívan hatnak az egészségünkre.
Egyre több kutatás foglalkozik a szőlőmag-kivonat hatásaival, ezek szerint azért érdemes szedni, mert csökkenti a koleszterinszintet, a krónikus gyulladásokat és a makuladegenerációt is. Gyógyító és megelőző hatással van a szívbetegségekre is, emellett pedig egyesek daganatmegelőző hatásokat is tulajdonítanak neki.
    A szőlőmag-kivonatot igen előnyösnek tartják :

  • szív- és érrendszeri betegségekre,magas vérnyomásra, magas koleszterinszint, illetve az azokkal összefüggő vérérkárosodások megelőzésében.

A Mutation Research/Fundamental and Molecular Mechanisms of Mutagenesis című szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint a szőlőmagban található, már említett vegyületek, a proanthocyanidinok a C- és E-vitaminokhoz hasonló erős antioxidánsnak bizonyultak.

Rendszeres fogyasztásával megelőzhető az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlás, megőrizhető a szellemi frissesség, és egyes szakemberek szerint akár még az Alzheimer-kór ellen is hatékony étrend-kiegészítő lehet.

A szemünk egészségére is nagyon jó hatással lehet a szőlőmag-kivonat: a makuladegeneráció mellett állítólag a diabéteszes retinopátiát is megelőzi, emellett pedig javítja a szem fényérzékenységét (így elkerülhető a farkasvakságnak vagy szürkületi vakságnak nevezett betegség, melynél az érintett félhomályban feltűnően gyengébben lát, mert a szem képtelen azonnal alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez).